Csóri Bécike, hát nem pórul járt! Olyan, mintha csak tegnap lett volna! Azért, mert tegnap volt.
Az ominózus villanyoszlop-vízió idézte elő a mini-kataklizmát, mikor is valamelyik hülye dzsinn pszichotrotty állapotban - nyilván túlszívta magát valami orientális maszlaggal - egy hajnalon állítólag azt sugdosta Bécike érzékeny fülébe, hogy döntsön már le tizenöt azaz tizenöt villanyoszlopot a szomszéd utcában, mert most járt le a szolgálat, és ha a kidöntés megtörténik, a szabadulás hatására elmúlik az átok, és mind a tizenöt gyönyörű pornósztárrá változik.
Esetleg velős pacal is lehet belőlük, ezt a dzsinnek pillanatnyi szeszélye fogja eldönteni.

A küldetés zéró pontot kapott szelleméknél, mivel Bécike, aki az oszlopdöntéshez annektálni kívánta a szomszédos utcatúráson működő markolót, sajnos megütötte magát az éjjeliőr boxerében. Egy japcsi étterem lett volna Bécike kárpótlása az élettől a boxeres őr miatt, ám hősünk ismét megszívta mint borzék, mert kijudozta őt az étteremből a wasabival gyilkoló pincér sensei.

A wasabi végigégette Bécike torkát, aki visszakerült a kórházba - a boxeres ütközés utalta be oda először, de sajnos retúrt vett, ezért néhány óra elteltével ismét az ügyeleten üdvözölhették őt.

A haverok, akik most már sajnálni kezdték Bécikét - eddig a reakció formái közül a röhögés különböző típusait használták – szilárdan elhatározták, hogy frankón férfias helyen feledtetik majd Bécikével az elmúlt két nap ludvérceit. A magát erősebbnek vélő nem kreativitása elég szűk skálán tud néha mozogni, ha hasznos időtöltésről van szó.
Bécike pajtásai sem tervezték végiglátogatni a Múzeumok Éjszakáját, bár éjszakai mulatságot választottak. Elhatározták, hogy felkeresik a város szívében működő Baktanya nevű sztriptízbárt.

Illusztris hely ez a lokál, vagyis nem lehet akárhogy megjelenni, még nekik sem. Ennyit Bécike és a haverok is tudtak, ezért megtervezték, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy végül ne dobják ki őket már a bejáratnál.
 

Először is kéne fürdeni. A baráti körben volt olyan, aki nehezményezte ezt a programpontot, mivel ő tegnap már fürdött és bár határozott odőr lengi körül, ez nem jelent semmit, mivel ő ezt direkt így akarja. Sajnos senki nem hitte el neki, hogy ez Armani illat, csak éppen egy rusztikus kreáció némi istállós beütéssel, amit pásztoridill olvasása közben álmodott meg a mester.

A fürdés alapvetően pórias elfoglaltság, ám lehet azt nagyvilágian is intézni! Irány tehát a SPA!
Az autóban rá kellett ordítaniuk a sofőr szerepét játszó Gézura, hogy micsoda bunkó barom, nehogy a SPAR parkolójába kanyarodjon már be, nem kenyérért mennek, hanem tisztálkodni.
Az ordítás eljutott Gézu felfogóközpontjába, ennek hatására fékezett egy csodaszépet,
így majdnem egymásra gyógyultak a mögötte nyomuló bagolyeleség-szállító kisteherautóval. A bagolyeleség-szállító illető állati rondán emlékezett meg Gézuról, akit végül meggyőztek barátai, hogy tegye el szépen a bikacsököt, nem kell foglalkozni ilyen csip-csup életveszélyekkel, és különben is várják őket a csajok.

Ez az információ nyomban visszabillentette Gézu háborgó lelkét a helyes útra, amely épp kanyarodott és néhány száz méterrel később már le is fékeztek a spa előtt.
Pár percig csücsükéltek egy helyben az autóban és áhítatosan bámulták a szalon bejáratát. Az áhítatot az váltotta ki, hogy megvilágosodtak : ez nem csak egy falmelléki spa, hanem olyan masszázsszalon is. Hümm-hümm, bemenni vagy nem bemenni, ez itt a kérdés. Normális férfiember nem gondolkozik ilyesmin, csak belenéz a bukszájába és az eredmény ismeretében kiszáll vagy tovaszáll.

Bécikéék bukszavizit után úgy döntöttek, kiszállnak. Előtte megnézték a fogaikat a visszapillantó tükörben, nehogy már kolbász legyen beleragadva, mert az prosztó. Egyébként szépek, illatosak ezután lesznek.

Hát bementek és erősen izzadva előadták elképzeléseiket a recepciós pultban félig fekvő, hiányos öltözékű hölgynek. Egymás szavába vágva hadarták, hogy meztelen, simi-simi, langyos víz, olajadékok, lehetnek ketten is. A hölgy profi volt és sokat tapasztalt, kedvesen elmondta nekik, milyen szolgáltatások közül választhatnak. Egyikben sem szerepelt a meztelen, simi-simi,és a ketten lesznek kifejezés. A langyos vizet és az olajadékot megígérte, és betessékelte az izgulós kompániát az öltözőbe.
Ezután szólt Igornak és Vaszilnak, hogy egy csapat bunkó jött már megint, tartsák nyitva a bicskát a zsebükben, mert nem akar kellemetlenséget az államtitkár úrnak.
A csapat bunkó eközben már foglalkozáshoz megfelelő játszóruhát öltött, amely egyszerű törölköző volt, ám megmutatott majdnem mindent, ami szép tud lenni egy férfin. Kölcsönösen kiröhögték egymás szőrös mellkasát, hordószerű pocikáját és valamelyik lúzer harmadik mellbimbóját.

Végre nyílt az ajtó és beléphettek a gyönyörök kertjébe. Mindenfelé trópusi növények színpompáztak, illatoztak, gyümölcsöstálakat és római kort idéző amforákban bort hordoztak körül szépséges nimfák a kereveteken heverő férfiaknak. Bécike úgy érezte, ezért született és már ki is nézett magának egy szimpi kis heverőt, amelynek tartozéka egy bögyös szöszke leány volt.
Élveteg mosollyal indult, ám ekkor Igor, aki addig kókuszpálmának álcázta magát finoman megérintette a vállát, hogy szíveskedjen tovább haladni.
A galeri nem értette a dolgot, de Igor még pálmaként is félelmetes volt, ezért inkább szót fogadtak. Sajna kitessékelték őket a gyönyörök kertjéből és elindultak tovább egy félhomályos folyosón. Végre megálltak egy kevésbé díszes ajtó előtt. Igor kinyitotta és beinvitálta a társaságot, akik döbbenten konstatálták, hogy a személyzeti zuhanyzóban állnak, talpig vágyban és hökkenetben.

Remegő hangon megérdeklődték, hogy meddig kell itt várniuk, amíg az előző terembe visszamehetnek, mire Igor felröhögött, és azt mondta, hogy nekik az a demo volt, hogy lássák, mire számíthatnak, ha majd nem béna tarackok lesznek, hanem kitömött menő manók. Egyébként csöpög a csap a zuhanyzóban, szíveskedjenek megjavítani, aztán frissen, lendületesen hagyják el a szalont. Szóval a langyos víz tekintetében igazat mondott a banya.

Teljesen leforrázva- szó szerint, mivel Kázmér, a rangidős víz-gáz-és cső elszúrta a csapot- elkullogtak az öltözőbe és ruháikat felöltve némi karlengetés után elköszöntek a banyától.

Szomorúan hajtottak visszafelé és útközben bementek a SPAR-ba tusfürdőért.

Otthon mindenki lecsutakolta magát, tiszta zoknit öltött és újult lelkesedéssel elindultak a Baktanyába. Most aztán nem hagyják magukat megszívatni, szórakozni fognak és kész.

A Baktanya igényes lokál, mindenkinek külön szeparé jut, ahonnan remek kilátás nyílik a csillámló, pörgő-forgó színpadra. Megérkezésük pillanatában tánc címén éppen egy férfi fetrengett a színpadnak számító üveglapon, ami alá kíváncsi háziasszonyok be is kukucskálhatnak. A kukucska lehetősége felizgatta a társulatot, és kisorsolták, hogy Bécike fog először kukucsolni, mivel ez az ő rehabilitációja.

És egyszer csak megjelent a színen a lokál sztárja, a végzet asszonya, aki ígéretesen kevés holmit vitt magával az üveglapra. Bécikéék tudták, hogy most jön a sztriptíz, amire reggel óta gyúrnak, ennek hatására kirendeltek egy üveg Crystal pezsgőt, ami egyikük havi keresetét máris elvitte.

De mit nekik egy kis lötyő, mikor indul az igézet! Sejtelmes zene és a nő elkezd vonaglani, először a cipőcskéit veti le, majd a csipkés combfixet, aztán halad tovább, egészen a kritikus csípőtájékig. Ezen időpontban már a lokál teljes vendégkészlete önkívületben rendeli a pezsgőt és gúvadó szemeivel szuggerálja a kis flitteres fehérneműt, az azonban nem akar lesuhanni a hölgyről.

Néhány férfiú nagyjából egyszerre gondolja úgy, hogy majd ő segít a nőnek megszabadulni a rágyógyult ruhadarabtól és elkezdenek rohanni a színpad felé. Ezen férfiak egytől-egyik Bécike és társulatának tagjai, akik olyan időt futnak, hogy a biztonságiakat is lekörözik.

És akkor a végzet asszonya a legdrámaibb pillanatban megszabadul végre a vágyott ruhadarabtól és a közönség közé hajítja. Ekkor kitör a balhé. Az összes hím egymást püföli széklábbal, pezsgősüveggel, fikusszal és mind a fétist akarja. Pár perc pankráció után Bécike nyer, bár konstatálja, hogy ismét a kórház felé kerül.

Miután elcsendesül a vihar a díva csókokat hintve elégedetten lebilleg az üveglapról,
de mielőtt eltűnne, Bécike ordítva megkérdezi, mi a neve. A biztonsági őrtől kapja meg a választ, mely szerint a hölgy maga Casus Bella személyesen, aki azért kapta ezt a szép nevet, mert általában egy lepattanó műkörméért is vérfürdő szokott kirobbanni.

Bécike udvariasan megköszönte a tájékoztatást és komái kíséretében elhagyta a szétcsapott műintézményt. Sajnos azonban nem voltak gyakorlott somfordálók, ezért nem sikerült kislisszolniuk fizetés nélkül. Rájuk verték a Crystal pezsgőt, méghozzá több példányban, mert néhány üveget elsportoltak egymás gyepálása közben.

Üres tárcával és egy S-es méretű flitteres bugyival távoztak, de egy cseppet sem bánták, hiszen a markoló és a japán étterem után végre tényleg sikeres estét zártak.

Bécike megbeszélte Kázmérral, hogy a fétist nála helyezi letétbe, mert ha hazavinné, az asszony, akit még senki sem látott, finoman kipuhatolná egy rotációs kapa segítségével, hogy mi az ott nála és akkor mégsem szép emlékkel gondolhatna a rehabilitációra.

Amikor a kórházba ért, a dolgozók már vitték is a kétszázasokat a traumatológus főorvosnak, fogadás megnyerése miatt, mert a doktor, rutinos lévén hősünkben, ismét eltalálta, hogy aznap is lesz nekik Bécikéjük.